Tavaszi ébredés

Végre süt a nap, és jó idő van. A kertészkedéshez, kert rendbetételéhez mindenféleképpen.

Vegyük sorra mivel is érdemes kezdenünk.

Metszés

Kezdjünk először a metszéssel, a télen elfagyott, elszáradt növényi részek levágásával. A metszéssel alakítjuk növényeink sorsát az idényben, ezért tartsuk szem előtt, hogy más-más metszési módot kell alkalmazni a gyümölcsfák, a bogyósok, a szőlő, az örökzöldek, a díszfák, a díszcserjék és az évelő lágyszárúak esetében. A 2 centiméter átmérőnél nagyobb metszési felületet kezeljük sebkezelővel.

Gyeplazítás

A gyepes területeken először gereblyézzük össze az őszi faleveleket, majd végezzük el a gyeplazítást. A gyeplazítás lényege, hogy a fű tövét levegőhöz juttassuk. Ez igen látványos fejlődést és szép gyepet eredményez két-három hét alatt.

Tavaszi lemosó permetezés, növényvédelem

Közvetlenül a metszési munkák után végezzük el a tavaszi lemosó permetezést az áttelelt rovarok és a gombatelepek ellen, mind a gyümölcstermő növényeknél, mind a dísznövényeknél. Fontos megjegyezni, hogy a tavaszi lemosó permetezés nem védi meg a növényeket a teljes vegetáció alatt. Tehát ha kártevők és betegségek lépnek fel áprilisban, vagy májusban, akkor célzottan, megfelelő növényvédő szerrel újból permeteznünk kell. A növényvédelmi munkát meteorológiai és növényvédelmi előrejelzésekre alapozva végezzük el az integrált növényvédelem keretein belül. Ez azt jelenti, hogy az élő környezet működésébe csupán a szükséges mértékben avatkozunk be, így a kártevőket és károsítókat nem teljesen pusztítjuk el, hanem azok egyedszámát csak a kertfenntartás gazdaságossági szintje alá csökkentjük.

Tápanyag utánpótlás

A tápanyag utánpótlásról se feledkezzünk meg. A gyepen kívül lássuk el a gyümölcstermő- és dísznövényeinket is hosszú hatástartamú műtrágyával vagy tápoldattal. A műtrágyázásnál figyeljünk, hogy az adott növényekhez a megfelelő összetételű műtrágyát válasszuk és az adagolásnál feltétlenül kövessük a gyártó utasításait.

Öntözés

Kiemelném a növények vízellátását, melynek gyakorisága és mennyisége is fontos. Az elmúlt időszak száraz, aszályos évei egyre több kerttulajdonost győztek meg arról, hogy érdemes automata öntözőrendszert telepíteni, ahhoz, hogy kertjükben egész évben szép és egészséges növények fejlődjenek. Az automata öntözőrendszer, amellett, hogy egyenletesen juttatja ki a megfelelő vízmennyiséget, víztakarékos megoldás is a hagyományos, locsolótömlős öntözéssel szemben. Az automata öntözőrendszert a gyepen kívül sövények, dísznövényágyások, sziklakertek, erkélyen levő balkonládák öntözésére is ki lehet építeni.

Kertalakítás

Tavasszal kezdhetjük el megvalósítani a télen megálmodott kertátalakítást vagy teljesen új kert építését. Ha jól terveztünk, akkor kertünk arányos, átlátható, könnyen gondozható, letisztult formában újul meg.

 

Ha bármiben segíthetünk, hívjon bátran! 06 70 582 45 45

Nincs akadály, csak profi munka!

 

 

Madarak téli etetése

A téli hónapokban nagyon nehezen találnak táplálékot itthon maradt tollas barátaink. A vastag hótakaró és a kemény fagyok megnehezítik az élelemhez jutást.Az etetést október végével kezdhetjük, különösen akkor, ha a hőmérséklet 0 C fok alá csökken. Az etetés legyen folyamatos, tartós mínuszok esetében ez különösen lényeges! Kis kedvenceink nagyon hamar megszokják a vendéglátást, ne okozzunk nekik csalódást!

Az ideális etető madaraink számára könnyen, a ragadozók számára nem hozzáférhető.

A jó etető fedővel ellátott, a táplálékot szárazon tartja. A vastag hóréteg a nem fedett etetőket betakarja, olyan a madarak számára, mintha nem is létezne.

Figyeljünk arra, hogy a túl alacsonyra helyezett madáretető odaszoktathatja a környék macskáit, s bár a cicusok is nagyon aranyosak, de ne énekesmadarakkal etessük őket!

Amennyiben elég kreatívak vagyunk, vagy nem akarunk a madáretetőre költeni, magunk is elkészíthetjük.

Nem kell hozzá más, mint egy hagyományos műanyag, üdítő, vagy ásványvizes palack.

Vágjunk rá ajtót, akasszuk ki egy ágra, s töltsük fel madáreleséggel.

Az ügyesebbek ülőfát is rögzíthetnek bele.

 mnmmk

A legmegfelelőbb eleség a köles, gabonafélék, tökmag, mogyoró, dióbél, napraforgómag, alma.

Kedvező, ha minél többféle eleséggel kínáljuk vendégeinket.

A hálóba csomagolt magvas golyók, pogácsák nagyon jók az apró énekeseknek, ugyanis a különféle magvakat zsiradékba préselik, így energiatartalmuk sokkal magasabb, mintha madárkáink csupán magot kapnának.

mxmnc

 

Ezeket a cinkegolyókat nem minden madár tudja fogyasztani, így nem árt több fajta eleséget és több típusú etetőt alkalmazni.

bfdsjvbgjsbf

Vastagabb faágdarabokba nagyobb átmérőjű lyukakat fúrhatunk, melyekbe faggyús-magkeveréket tömünk.

Kihűlést követően spárgával felfüggesztve, első sorban a cinkék csillapíthatják étvágyukat.

Készíthetünk madárharangot, melyhez egy virágcserép és spárga szükséges. A harang nyelvét a cinkegolyó alkotja. A virágcserép védi meg a táplálékot az elázástól.

A nagyigmándi Állateledel Diszkontban lehet vásárolni faggyúgolyókat, kimért szotyolát, és vadmadárnak magkeverékeket, s ha áldozunk ezekre kis barátainknak biztosan örömet szerzünk. Az apróbb énekesmadarak inkább a kölest és napraforgómagot kedvelik. (a fekete napraforgómag olajtartalma nagyobb, mint a csíkosé.)

Etethetünk almával is, amit nagyobb bokrok ágaira szúrhatunk, vagy almatartóba helyezünk ki madarainknak.

Almatartót is készíthetünk, spárga, grilltű és parafadugó felhasználásával.

Az almát különösen a rigók és a fakopáncsok kedvelik.

bvsdkbgsi

Kenyérrel, morzsával ne etessük madarainkat!
A nedves kenyér gyorsan megromlik, másrészt az erjedő kenyérdarabkák a madarakban heveny gyomor és bélgyulladást idézhetnek elő, és pusztulásukat okozzák.

Akasszunk ki szalonnát, de ne legyen sós! A só vízelvonó hatása kis kedvenceink kiszáradását és elhullását idézheti elő.

Földimogyoró fűzért is készíthetünk. Hozzávalók: – vastagabb zsineg, tetszés szerinti hosszban, – ragasztópisztoly, – héjas földimogyoró.

A munkamenet egyszerű. Ragasszuk fel a földimogyorókat a madzagra. A kész művet felakaszthatjuk, vagy mindkét végénél felfüggesztve rögzíthetjük.

Amennyiben a zsinegünk elég erős, arra ruhacsipesszel cinkegolyókat is tehetünk.

,cbskbfvos

Ezt a koszorút földimogyoró-girlanddal tekerték be, s almákkal színesítették. Igazi dísze lehet házunknak, kertünknek, s madarainknak is tetszeni fog.

Inkább falra, kerítésre, vagy nem gyakran használt ajtóra célszerű helyezni.

fbsadjkab

Az etetés mellett ne feledkezzünk meg az itatásról sem. Tegyünk ki tiszta, hideg vizet.
A madarak egy része a kemény téli időjárás ellenére is fürdőzik. Naponta akár több alkalommal is. Hogy a reggelt ne jégolvasztással kezdjük, az itatóból este mindig öntsük ki a vizet.Az itató ne legyen túlságosan kicsi, mert abban a nagyobb méretű madarak (rigó) már nem tudnak megfürdeni. Túl mély se legyen, mivel az, a kisebb méretű madarakra veszélyes lehet.
Tegyünk az itató aljába egy nagyobb méretű kavicsot, vagy egy fadarabot, melyre rászállhatnak. A kavics a felborulást is meggátolja.Ha áldozunk időnkből a madarak megfigyelésére, remek fényképalbumot készíthetünk. Az etetőt látogató fajokat nem csak szemlélhetjük, de megfigyelhetjük viselkedésüket is.
A jó természetbúvár „személy szerint” felismeri a „törzsvendég” cinkét, vagy rigót, kinézetéről, ismertető jegyeiről, vagy viselkedéséről. Ráismerhetünk azokra, melyek előző évben már vendégeink voltak. Megfigyelhetjük a csapatosan, vagy magányosan érkezőket. Vannak fajok, melyek agresszívek, nem tűrnek meg másokat amíg ők csemegéznek, más fajok szelídebbek, csapatbarátabbak. Célszerű néhány jó szakkönyvet beszerezni, hogy madarainkat meg tudjuk határozni. Feljegyezhetjük, hogy mikor, melyik napszakban, milyen és mennyi éhes látogatója volt etetőnknek, mi volt a napi menü, melyik volt a kedvenc.Ha rendszeresek vagyunk, akkor több év feljegyzését összehasonlíthatjuk, felfedezhetjük a változásokat. A téli madáretetés fontos madárvédelmi feladat, október végétől, március közepéig. A jó idő beköszöntével ezt a karitatív tevékenységet hagyjuk abba! A tavaszi fészekrakást követő fiókanevelés időszaka alatt, már állati eredetű táplálékot is kell madarainknak fogyasztani. Hagyjuk, fogdossák csak össze a hernyókat, legyeket és egyéb kerti kártevőket, a jó időben szolgálják ki magukat.

 

 nvsdkngkdnog ,ndfgnekÁLLATELEDEL DISZKONT

NAGYIGMÁND

JÓZSEF ATTILA UTCA 67.

(GARÁZSSOR)

Nyitvatartás: K-P:8:00-16:30 , Szo: 8:00-12:00

Cikk forrása:természettár.hu

Facebook: https://www.facebook.com/allateledelDISZKONT

Decemberi teendők a kertben

Kezdődik a naptár szerinti tél! December hónapban a legkevesebb a munka a kertekben.

Azért ilyenkor is kerülhet kerti dísz a házba: fenyőágak, tobozok.

Ápolás

  • A hónap végén metsszük meg a fás növényeket
  • A dézsás, balkonládás növényeket a melegebb napokon öntözzük meg
  • Ügyeljünk szobanövényeink párologtatására

Szaporítás

  • Fás növényeket még decemberben is lehet ültetni

10 teendő szeptemberben: őszi munka a kertben

 

1. Őszi hagymás növények ültetése

Ha szeretné, hogy a tavasz első napsugara gyönyörű tulipánokat és nárciszokat találjon a kertjében, most kell elültetni a hagymás növényeket!
Ha még van a kertjében virágzó növény, akkor akár november elején is ráér elültetni a gyönyörű jácint, nárcisz és tulipán hagymákat.

2. Gondoskodjon a nem fagytűrő növényekről!

A leandert, hibiszkuszt, szobanövényeket és más mediterrán dísznövényeket vigyük be védett helyre, hiszen az éjszakai hőmérséklet már sokat árthat nekik. A mediterrán növényeket 10-15 fokos, világos helyre tegyük, csökkentsük le a locsolást és hagyjuk el a tápoldatozást is.
A hajtásokat vágjuk vissza, így kevesebb vizet párologtatnak el a növények.

3. Gondoskodjunk a kerti tóról!

A kerti tó fölé érdemes védőhálót kifeszíteni, azokat a növényeket, amelyek számára nem elég mély a víz a teleltetéshez, szintén vigyük védett, fagymentes helyre.

4. Ültessünk magokat!

Ha még van hely a kertben, most ültessük el a retket, a metélőhagymát, és ha az idő engedi a madársaláta és a spenót is vethető.
magvetés

5. Javítások

Most van itt az ideje a zöldtrágyázásnak, amivel sokat javíthatunk a talaj szerkezetén. A fűmag vetésére és frissítésére is jó időpont a szeptember.

6. Trágyázás

Ássuk fel az üresen maradt kertrészt és az ágyásokat, valamint forgassunk be a talajba istálló tárgyát, így jövőre szép virágzó kertet kapunk.

7. Betakarítás

Ne felejtsük le leszedni a gyümölcsöket, például az almát és a körtét, illetve takarítsuk be a zöldségeket és a fűszernövényeket.

8. Növényvédelem

Gondoskodjunk a növényvédeleméről: csigák ellen érdemes a talajt jó alaposan megforgatni, de az őszi permetezést is ideje elvégezni.

9. Rózsák gondozása

A rózsákat vágjuk vissza, és a tövét takarjuk be télire fenyőkéreggel vagy falevéllel. Ne feledkezzünk meg itt sem a növényvédelemről. Ha még van virág a rózsán, érdemes levágni a szárakat és vázába tenni azokat.

10. Felkészülés a télre

Készítsük fel télre kertünknek és szedjünk össze minden faágat és levelet! Az ágyásokat ássuk fel és gereblyézzük el, a szerszámokat és a fűnyírót tisztítsuk meg és tegyük a helyére. Eszközeink az őszi időjárásban, a hajnali párában károsodhatnak!

A parlagfű elleni védekezés jogi szabályozása

A parlagfű elleni védekezés hatósági feladatai belterületen a települési önkormányzat jegyzőjének – fővárosban a kerületi jegyző – hatáskörébe tartoznak. Törvényi felhatalmazás alapján (növényvédelmi és egészségügyi indokok figyelembevételével) az elhanyagolt ingatlanok tulajdonosai határozatban kötelezhetők a tulajdonukban álló ingatlan gyommentesítésére. Főként az allergén gyomok terjedése jelent problémát, így a parlagfű nagy arányú előfordulása esetében jogszabályi előírás az azonnali közérdekű védekezés elrendelését is lehetővé teszi abban az esetben, ha az ingatlantulajdonos az adott év június 30-áig nem tesz eleget gyommentesítési kötelezettségének.

Felhasznált ágazati alapjogszabályok:

– 2008. évi XLVI. törvény a élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről

– 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről

– 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól

– 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről

parlagfu_3_149273_38339_n

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) kétszikű, 20–140 cm magas, terebélyes, ágas egyéves gyom. Magassága változatos, a kifejlett növény zárt és magas növénykultúrában, kukorica– vagy napraforgótáblákban a 150 cm magasságot is elérheti. Virágpora súlyos allergiát okoz.

Igénytelen. Nagy növekedési, szaporodási erélye révén könnyen felülkerekedik más növényeken. A parlagfű pollen két fő allergénje az „Amb a I” és „Amb a II”, a légutakba kerülve a nyálkahártyát ingerli, szemgyulladást okoz. A parlagfű pollenjére allergiás népesség évről évre nő.

Előfordulása

 

Leggyakrabban utak és vasúti sínek mentén, parlagon hagyott területeken, nem megfelelően gyomirtott, és bolygatott földeken fordul elő. A sűrű növényzetet, fákat nem kedveli. A tengerszinttől a 400 méteres magasságig fordul elő.

Fejlődése és terjedése

 

A talaj felső 3 cm-es rétegében nyugvó magok indulnak csírázásnak. A mélyebben fekvő magok évtizedekig nyugalomban maradnak. Ha a talajt megbolygatják, a felszín alá került magok csírázásnak indulnak. Magyarországon március végén kezd kelni, és áprilisban tömegesen csírázik. Porzós virágai július elején-közepén megjelennek, a termős virágok egy-másfél héttel később. A virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik meg. Egy közepes növény több ezer, vagy akár több tízezer magot érlel. A mag rendkívül ellenálló, akár harminc évig is csíraképes marad.

Észak-Amerikából származó gyomnövény, Európában nem őshonos, azonban az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben elszaporodott, és komoly népegészségügyi problémát okoz. Magyarországon az egyik legelterjedtebb gyomnövénnyé vált.

Védekezés a parlagfű terjedése ellen

parlagfu_149271_22308_n

A terjedés hatékony megakadályozásához fontos a parlagfű felismerése. A parlagfüvet gyakorta összetévesztik a fekete vagy fehér ürömmel. A parlagfű jelenleg a küzdelmek ellenére szinte akadálytalanul terjed. A talajban évtizedekig csíraképes mag nagy számban képes várakozni a csírázásra, ami nagyon megnehezíti a hatásos védekezést. Ez az oka annak, hogy ahol az irtás befejeződik, a parlagfű hamarosan ismét elfoglalja a megtisztított területet. A parlagfű okozta problémák ellen szervezett fellépés szükséges. Magyarországon elsősorban parlagfű irtó kampányokkal, széles körű társadalmi felvilágosítással és jogszabályi szigorításokkal próbálnak a parlagfű ellen küzdeni.

 

a) Megelőzés

A parlagfű a jól beállt gyepekbe nem hatol be. Fontos lenne a régi legelők, kaszálók fenntartása, a beszántásuk kerülése. Erdőkbe sem hatol be, ezért hosszú távon jó megelőzés a parlagterületek erdősítése.

b) Irtás

A parlagfű irtását folyamatosan kell végezni. A növényt a virágzása előtt kell elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport, és ne érlelhessen termést.

Gyomlálás: A parlagfű irtását ne bízzuk gyerekekre, mert az erős pollenkoncentráció a levegőben kiválthatja a lappangó allergiát. Kerülni kell a növény közvetlen érintését, mert az is allergiás reakciót válthat ki. A kézi irtást kesztyűben kell végezni.

Kaszálás: A környezetet és a költségeket is leginkább kímélő eljárás. A fiatal növényeket tömeges megjelenésük után, minél előbb tanácsos kaszálni. A talajszinten a gyökérnyaki résznél kell a növény szárát elvágni. Általában három kaszálás biztosít megfelelő eredményt. Ha a háromszori kaszálás nem valósítható meg, úgy az egyszeri kaszálás a virágzást közvetlenül megelőző időszakban a leghatékonyabb.

Vegyszeres gyomirtás: A parlagfű terjedése gyomirtó szerek használata nélkül nem állítható meg. Azonban vegyszeres kezeléseket csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol ez embereket és főként gyermekeket semmilyen módon nem veszélyeztet.

Életlehetőségeinek csökkentése: Mivel a parlagfű zárt növénytakaró mellett nem fejlődik, kiszorítható jól fejlődő növényzet telepítésével, és fűmagvetéssel, gyep telepítésével.

Hogyan füvesítsünk?

Fuvesites.jpg

A szomszéd fűje mindig zöldebb?

Ennek nem kell feltétlenül így lennie.

Lépések

  1. Gyomirtás: A füvesítés megkezdése előtt érdemes alapos gyomirtást végezni. A glifozát hatóanyagú gyomirtók a gyomnövények levelén és szárán keresztül szívódnak fel. 10-14 napot pihentetni kell, ezalatt fejti ki hatását.
  2. Tisztítsuk meg a területet! Gyűjtsük össze a megmaradt gazokat, és szedjük fel a kavicsokat és köveket is, hogy egyenletesen tudjon nőni a fű! A talajt ásóval lazítsuk fel! A gazokat nem elég „felásni”, gyökerestől ki kell szedni, különben visszanőnek.
  3. Nagyjából egyengessük el a földet! Erre azért van szükség, hogy a füvesítés után ne legyen egyenetlen a talaj. Ehhez a munkához lapátot, széles gereblyét és talicskát használhatunk.
  4. Trágyázás: Műtrágyával vagy gyeptrágyával alaposan szórjuk be a talajt, majd forgassuk be a földet!
  5. Végső simítás: A műtrágyázás után hengerrel menjünk át a területen! A kisebb egyenetlenségeket gereblyével tüntethetjük el.
  6. Jól megérdemelt pihenés: A földet a fűmag elvetése előtt kb. 1 hétig pihentessük! Ezalatt a trágya is oldódik, és a tápanyagok egyenletesen eloszlanak.
  7. Újabb gazolás: A pihenőidő lejárta után az időközben kinőtt gazokat ismét szedjük ki gyökerestől!
  8. A felső réteg eltávolítása: A talaj felső, 1-2 cm-es rétegét húzzuk félre, a füvesítés után ezt fogjuk visszateríteni a fűmagra. (Ezt a lépést esetleg kihagyhatjuk, helyette a fűmagot a gereblye fejével ütögessük a talajba. Arra viszont ügyeljünk, hogy ne a talaj felszínén legyen a mag: ezt egyrészt összegyűjtik a madarak, másrészt könnyen kiszárad.)
  9. Alapos belocsolás: A mag elvetése előtt alaposan locsoljuk be a területet!
  10. A fűmag elvetése: Egyenletesen szórjuk ki a fűmagot! Általában kb. 30-50 grammot szánjunk egy négyzetméterre (az ajánlott mennyiség a fűmag csomagolásán is szerepel). Bokrok tövébe, a jobban igénybevett felületekre (pl. átjáró rész) és a szélekre érdemes több fűmagot szórni.
  11. Visszatemetés: A félrehúzott földet hordjuk vissza, majd gereblyével egyengessük el! (Ha nem húztuk félre a talaj felső rétegét, akkor természetesen ez a lépés is kimarad.) Érdemes hengert is használni, hogy jobban betömörüljön a föld. Vigyázzunk, hogy a fűmagok ne kerüljenek túl mélyre, hogy kapjanak elég fényt és oxigént!
  12. Gondozás: A növekedésben lévő gyepet naponta akár három alkalommal érdemes alaposan belocsolni. Kb. 2-3 hétig tart ez az időszak, ekkora megerősödik a fű gyökere, valamint megnő annyira, hogy a föld beárnyékolásával csökkentse annak párolgását.
  13. Az első fűnyírás: Ha már 8-10 cm-esre nőtt a fű, megejthetjük az első fűnyírást. Tartsunk egy öntözésmentes napot, majd ezt követően 4-5 cm hosszúra vágjuk le a füvet!
  14. Karbantartás: A szép gyep titka a folyamatos ápolás, így ha már kinőtt a fű, akkor se feledkezzünk meg a rendszeres öntözésről és fűnyírásról.

Ezeket a növényeket vásárolhatjuk meg márciusban, a kertészetekben!

Márciusban a kertészeti áruházak már egyre több tavaszi növénnyel várja a vásárlókat. Bár még a kiültetés korai, érdemes körbenézni, milyen növényt vásároljunk idén a kertünkbe.

Ha ellátogatunk, március elején valamelyik kertészeti áruházba, könnyen elcsábulunk az első tavaszi virágok láttán. De ne feledjük el, hogy a március még igen szeszélyes lehet, bizony az időjárás egyik napról a másikra megváltozhat, és a frissen ültetett muskátli palánták akár egy éjszaka alatt kifagyhatnak. Így a vásárlással érdemes megvárni a március végét, vagy az április elejét,amikor az éjszakai fagyok már elmúltak.

Addig is érdemes körbenézni a növények és az árak kavalkádjába, és kiválasztani milyen újdonságot szeretnénk az idén a kertünkbe ültetni.

Hagymás növények:

A nyáron nyíló hagymás növényeket most érdemes beszerezni, hiszen a tavasszal elültetett hagymákból, nyáron már gyönyörű virágzó növények lesznek kertünkbe.

Tavasszal ültethetjük a dália hagymákat, amelyek ma már a 20cm magasságtól egészen az 1 méteres magasságig megtalálható a fajták között.  Akár a törpe dáliát, akár az óriás kaktuszdáliát válasszuk, kertünk éke lesz bármelyik.

A hagymás növények közül most érdemes ültetni a kardvirág hagymákat, a begóniákat, vagy a liliom és írisz hagymákat.

Ha különleges hagymás növényt szeretnénk kertünkbe ültetni, bátran válasszuk a szerelemvirágot, amely kék és fehér színben pompázik kertünkben, és akár 60 cm magasra is megnőhet, vagy a fűszernövényként ismert curcumát, amely rózsaszín virágaival bűvöl el minket.

Rózsák és gyümölcsfák

Tavasszal a kertészetek szebbnél szebb rózsákkal és ízletes finom termést hozó gyümölcsfákkal vár minket, amelyek között sok újdonsággal is találkozhatunk.

A rózsák közül mind színben mind fajtákban hatalmas a választék, ám fontos hogy csak olyan rózsát vásároljunk, meg amelyiknek egészséges a gyökere és nincs kiszáradva. A vásárlás után az ültetésig eltelt időszak alatt tartsuk nedvesen a növény gyökérzetét, sőt ültetés előtt érdemes legalább 24 órán keresztül beáztatni egy vödör vízbe, úgy hogy ne csak a gyökeret, de a hajtásokat is érje nedvesség.

Végül ne feledkezzünk meg a tavaszi egynyári, kétnyári és évelő növények széles termék palettájáról sem, hiszen április elején érdemes ültetni a muskátlikat, árvácskákat, nefelejcset, pistikét, vagy a boglárkát.

Az egynyári virágok közül a jó idő beálltával már ültethetjük a petúniákat, paprikavirágot, vagy a közkedvelt sárga bársonyvirágot.

A vetőmagok között is érdemes tavasszal szétnézni, és megpróbálkozni a magról vetett palántaneveléssel, hiszen így fillérekből termeszthetünk, zöldségnövényeket, fűszernövényeket, egynyári és évelő virágokat.

A veteményeskertbe is érdemes beszerezni az első zöldborsó, zöldbab vetőmagokat, és védett helyen már kezdhetjük is a tavaszi magvetést.

A kertészetekben nem csak a növényállományt, de a kerti szerszámokat is tanulmányozzuk át, és ha az otthoni metszőolló, vagy fűnyíró már régi és kopott, most szerezzünk be újat.

Forrás:kertvarazsmagazin

Télen pihen a kert, de a kertész soha 

 

A kerttel és lakóival télen is törődni kell! A tél hivatalosan december 21-én kezdődik, a hónap végére rendszerint lehullik a hó, és megérkezik az igazi tél. Ha valaki azt gondolná, hogy ilyenkor semmit sem kell tenni a kertben, az nagyon is téved!

fagyal

Főként bizonyos örökzöldek igénylik a gondoskodásunkat. Takarni kell őket (pl. fagyal, rododendron) a hideg ellen és összekötözni azokat (pl. oszlopos tuja, boróka), amelyeket a hó nyomása megrongálhat. Remekül megnyírhatjuk decemberben a lombjukat vesztett sövényeinket is, mert jól látszik a gallyak elrendeződése. A gyümölcsfák megifjítása is elvégezhető ebben a hónapban.

A rózsa – a vadrózsát kivéve – tipikusan az a növény, amely télen védelmet igényel. A kúszórózsák tövét fel kell kupacolni, a pergolára, falra, egyéb helyre futott vesszőket, ha lehet, fedjük nádtakaróval, ha erre nem alkalmas a felület, akkor a vesszők közé dugdosott fenyőgallyakkal. Ha netán visszafagynának, nem kell kétségbe esni, mert a kúszórózsa jövőre újra hajt a tövéről. A rózsabokrokat kupacoljuk fel, erre kiváló közeg a komposzt. Lombot ne használjunk, mert abban nagyon sok, rózsára veszélyes kórokozó rejtőzhet.

A dáliatöveket a fagyok beállta előtt fel kell szedni, a szárakat visszavágni és a leveleket eltávolítani. Csak az ép és egészséges gumókat szabad teleltetni (fóliában vagy nyirkos földben, 8–10 ºC-on).

A kertnek a növényeken kívül még sok más lakója is van, hasznos és káros rovarok, kétéltűek, madarak és kisemlősök. Közülük a leggyakrabban a madarak kerülnek a szemünk elé, és néhányuk még a téli hónapokban is kitart nálunk. Itt a jó alkalom, hogy ezeket a szárnyas napszámosokat néhány jó falattal végleg a kertünkbe csábítsuk.

IMGa_34442

A madarak téli etetése nagy felelősség, ugyanis ha elkezdjük, bármi történjék is, nem hagyhatjuk abba! Ha egyszer csak elfogy az eleség és többé nem pótoljuk, a kerthez szoktatott madarak még jobban ki vannak téve a hidegnek és az éhínségnek, amíg nem találnak maguknak olyan új területet, ahol etetik őket, vagy más módon, táplálékhoz jutnak. Ugyanez vonatkozik az ivóvízre is. A madáretetés nem ütközik különösebb nehézségbe, kész etetőket is lehet kapni, és megfelelő madáreledeleket, cinegegolyókat stb. is. Ha nem ablaketetőt választunk, gondoskodjunk róla, hogy macska ne támadhasson az etetőn táplálkozó madarainkra, és lehetőleg olyan környékre állítsuk az etetőt, ahol sok a bokor vagy más alkalmas búvóhely.

Forrás: Mezőgazda Kiadó

November eleje: még tart az ültetési szezon!

Eljutottunk ismét a termelési év végére. Nem is volt bolondság az, hogy a régi világban a gazdasági év október utolsó napján fejeződött be és november első napjával vette a kezdetét.

Hiszen ez a dátum valóban választóvonal a befejezett és a kezdődő mezei munkák között. Ami kis kertjeinkben is így van ez: a tavaszt ősszel kell előkészíteni!

Az ültetési idény közepén vagyunk

Sokan ültetnek most gyümölcsfát, gyümölcstermő bokrot, díszfát, díszbokrokat, szőlőoltványt és eközben sokan követnek el később már egyáltalán nem vagy csak nehezen helyrehozható hibákat. Ezek közül a leggyakoribb, hogy nem tartják be a telekhatártól számított előírásos távolságot, amiből később számtalan szomszédvita, kellemetlen torzsalkodás, ‘fülemülepör’ származhat. Úgy emlékszem, egy időben Neked is gondot okozott, hogy jogot formálhat-e a szomszéd a Te kertedbe átnyúló faágának a gyümölcseire. (Nos, igen, a szomszédnak joga van az átnyúló ág gyümölcsét leszüretelni.) A kerttulajdonosokat általában bosszantja, hogy az utcára kihajló ág gyümölcseit az arra járók rendre megkopasztják. (Ezt is el lehetne kerülni azzal, hogy a fát a mezsgyétől kellő távolságra ültetik.) Megint mások amiatt panaszkodnak, hogy a hétvégi házuk közvetlen közelébe ültetett nyárfa gyökerei szinte felemelik az épületet. (Ilyenkor is az ültetési távolsággal van a baj.)

Kínos hiba az, hogy sokan túlságosan sűrűn ültetik a facsemetéket, és nem gondolnak arra, hogy azokból néhány év múltán terebélyes, nagy fa lesz. Márpedig nagy lelkierő szükségeltetik ahhoz, hogy valaki fejszét, fűrészt emeljen a fára, amelyet évekig szeretettel nevelgetett, dédelgetett.

Oltott diófacsemetét fagymentes időben még lehet telepíteni. Ez eléggé költséges dolog, de azzal a rendkívül nagy előnnyel jár, hogy biztosan jó minőségű diót takaríthatunk be a termőre forduló fákról. Nem lesz a diónk papírhéjú, amelyet a cinkék kikezdenek, és mire levernénk a fáról, addigra használhatatlanná silányul. Persze nem szabad megfeledkezned a dióoltványnak arról az előnyéről sem, hogy míg a magról kelt csemeték a 12.-14. évben fordulnak termőre, addig az oltott diófácskák már a 4.-5. évükben megmutatják a termésüket és 6-7 éves koruktól rendszeresen teremnek.

Kérdezed, hogy miként kell a mostanában divatossá vált futó szamócát a téli hónapokban gondozni. A futó szamóca nagyon érdekes, igényes növény. Ha cserépbe ültetik, akkor most védett, mérsékelten meleg, világos helyre kell menekíteni. Télen némi öntözést kíván, de semmi esetre sem ajánlatos műtrágyázni. A cél az, hogy a lombját megtartsa, de ne növekedjen, gyűjtsön minél több tartalék tápanyagot a tavaszi hónapokra, amikor gyors növekedést, gazdag virágzást és folyamatos termésérlelést várunk tőle.

Nagy örömömre szolgálna, ha jobban elterjedne az őszi mák vetése is, mert ezt nem károsítja a máktokbarkó. Ha jól előkészített talajba most elvetjük a mákot, akkor az még ősszel kikel, megerősödik, áttelel és tavasszal igen gyors növekedésnek indul. Mire a kártevők felébrednek téli álmukból, az őszi mák már el is virágzott, tehát nem tudnak kárt tenni benne.

Célszerű elvetni ilyenkor a petrezselymet is, mert igen lassan csírázik. Tél előtt nem is fog már kikelni, de tavasszal gyors növekedésnek indul. Aki elmaradt volna a spenót és a sóska vetésével, az még most is földbe teheti a magokat.

Ásni kell!

Amikor az időjárás engedi, és időtök is van hozzá, folytassátok az őszi ásást. A biokertészek azt tartják ugyan, hogy a talajt ősszel nem szabad felásni, mert akkor a felső szintben levő mikroorganizmusok mélyebbre kerülnek, ahol a levegőtlen körülmények között elpusztulnak, és ez a föld termékenységét csökkenti. Ezért azt javasolják, hogy a talajt ne forgassuk meg, hanem csupán lazítsuk fel. Erre a célra szolgál az agyarkapa, amely a legrégibb, bronzkori leletekben feltárt kapához hasonlít.

Vajon hogyan kellene eltartani, megmenteni a megmaradt növényvédő szereket?

Mindenekelőtt át kell nézni a készletet, és csak azokat érdemes tárolni. amelyeknek a használati ideje még nem járt le.

A por alakú növényvédő szereket fagymentes, száraz helyen tároljuk, mert a nedvességtől összecsomósodnak és használhatatlanná válnak. A folyékony szereket is fagymentes, ám hűvös helyen tároljuk; ezek a fagy hatására kicsapódhatnak, ennek következtében nem oldódnak a permetező vízben. Tavasszal majd semmiképpen se mulaszd el a vegyszereket ismét megvizsgálni, mert a “tárósodott” növényvédő szerek árthatnak a növényeknek.

Számomra különösen nagy figyelmet igénylő feladat az öntözőberendezés téliesítése

Az automatát, amely az öntözések közötti időt és az öntözés tartamát szabályozza, védett helyre kell menekíteni; ajánlatos leszerelni a csatlakozókat és a szórófejeket is, nehogy elszennyeződjenek, elduguljanak. A talaj felszínén heverő műanyag öntözőcsövek állítólag nem fagyérzékenyek, de azért ezeket is ajánlatos fészer alá vagy kamrába vinni. A nagyobb fagyok beállta előtt a télen lakatlan kerti házak minden vízcsapját és különösen a szabadban levő vízcsapokat vízteleníteni kell.

A téli hónapokban több idő jut a szobanövények ápolására is

Azt kell tudomásul venni, hogy a rövid nappali megvilágítás következtében a szobanövények kevesebb vizet vesznek fel és párologtatnak el, mint nyáron. Ha túlöntözzük őket, akkor a cserépben pangó víztől a gyökerek rothadni kezdenek, a növény pedig a jó szándékú, ám számára végzetes túlöntözés következtében elpusztul. Ezért csak akkor kell a cserepes szoba-növényeket öntözni, amikor a talaj felszínét már száraznak találjuk. Ne hagyjuk szomjazni sem Szeretett növényeinket, mert akkor éppen ügy kiszáradnak, mint nyáron tennék. A tél folyamán egyéb munkánk nincs is velük; műtrágyázni, metszeni, átültetni majd tavasszal kell őket.

Forrás: balintgazda.hu