A parlagfű elleni védekezés jogi szabályozása

A parlagfű elleni védekezés jogi szabályozása

A parlagfű elleni védekezés hatósági feladatai belterületen a települési önkormányzat jegyzőjének – fővárosban a kerületi jegyző – hatáskörébe tartoznak. Törvényi felhatalmazás alapján (növényvédelmi és egészségügyi indokok figyelembevételével) az elhanyagolt ingatlanok tulajdonosai határozatban kötelezhetők a tulajdonukban álló ingatlan gyommentesítésére. Főként az allergén gyomok terjedése jelent problémát, így a parlagfű nagy arányú előfordulása esetében jogszabályi előírás az azonnali közérdekű védekezés elrendelését is lehetővé teszi abban az esetben, ha az ingatlantulajdonos az adott év június 30-áig nem tesz eleget gyommentesítési kötelezettségének.

Felhasznált ágazati alapjogszabályok:

– 2008. évi XLVI. törvény a élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről

– 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről

– 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól

– 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről

parlagfu_3_149273_38339_n

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) kétszikű, 20–140 cm magas, terebélyes, ágas egyéves gyom. Magassága változatos, a kifejlett növény zárt és magas növénykultúrában, kukorica– vagy napraforgótáblákban a 150 cm magasságot is elérheti. Virágpora súlyos allergiát okoz.

Igénytelen. Nagy növekedési, szaporodási erélye révén könnyen felülkerekedik más növényeken. A parlagfű pollen két fő allergénje az „Amb a I” és „Amb a II”, a légutakba kerülve a nyálkahártyát ingerli, szemgyulladást okoz. A parlagfű pollenjére allergiás népesség évről évre nő.

Előfordulása

 

Leggyakrabban utak és vasúti sínek mentén, parlagon hagyott területeken, nem megfelelően gyomirtott, és bolygatott földeken fordul elő. A sűrű növényzetet, fákat nem kedveli. A tengerszinttől a 400 méteres magasságig fordul elő.

Fejlődése és terjedése

 

A talaj felső 3 cm-es rétegében nyugvó magok indulnak csírázásnak. A mélyebben fekvő magok évtizedekig nyugalomban maradnak. Ha a talajt megbolygatják, a felszín alá került magok csírázásnak indulnak. Magyarországon március végén kezd kelni, és áprilisban tömegesen csírázik. Porzós virágai július elején-közepén megjelennek, a termős virágok egy-másfél héttel később. A virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik meg. Egy közepes növény több ezer, vagy akár több tízezer magot érlel. A mag rendkívül ellenálló, akár harminc évig is csíraképes marad.

Észak-Amerikából származó gyomnövény, Európában nem őshonos, azonban az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben elszaporodott, és komoly népegészségügyi problémát okoz. Magyarországon az egyik legelterjedtebb gyomnövénnyé vált.

Védekezés a parlagfű terjedése ellen

parlagfu_149271_22308_n

A terjedés hatékony megakadályozásához fontos a parlagfű felismerése. A parlagfüvet gyakorta összetévesztik a fekete vagy fehér ürömmel. A parlagfű jelenleg a küzdelmek ellenére szinte akadálytalanul terjed. A talajban évtizedekig csíraképes mag nagy számban képes várakozni a csírázásra, ami nagyon megnehezíti a hatásos védekezést. Ez az oka annak, hogy ahol az irtás befejeződik, a parlagfű hamarosan ismét elfoglalja a megtisztított területet. A parlagfű okozta problémák ellen szervezett fellépés szükséges. Magyarországon elsősorban parlagfű irtó kampányokkal, széles körű társadalmi felvilágosítással és jogszabályi szigorításokkal próbálnak a parlagfű ellen küzdeni.

 

a) Megelőzés

A parlagfű a jól beállt gyepekbe nem hatol be. Fontos lenne a régi legelők, kaszálók fenntartása, a beszántásuk kerülése. Erdőkbe sem hatol be, ezért hosszú távon jó megelőzés a parlagterületek erdősítése.

b) Irtás

A parlagfű irtását folyamatosan kell végezni. A növényt a virágzása előtt kell elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport, és ne érlelhessen termést.

Gyomlálás: A parlagfű irtását ne bízzuk gyerekekre, mert az erős pollenkoncentráció a levegőben kiválthatja a lappangó allergiát. Kerülni kell a növény közvetlen érintését, mert az is allergiás reakciót válthat ki. A kézi irtást kesztyűben kell végezni.

Kaszálás: A környezetet és a költségeket is leginkább kímélő eljárás. A fiatal növényeket tömeges megjelenésük után, minél előbb tanácsos kaszálni. A talajszinten a gyökérnyaki résznél kell a növény szárát elvágni. Általában három kaszálás biztosít megfelelő eredményt. Ha a háromszori kaszálás nem valósítható meg, úgy az egyszeri kaszálás a virágzást közvetlenül megelőző időszakban a leghatékonyabb.

Vegyszeres gyomirtás: A parlagfű terjedése gyomirtó szerek használata nélkül nem állítható meg. Azonban vegyszeres kezeléseket csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol ez embereket és főként gyermekeket semmilyen módon nem veszélyeztet.

Életlehetőségeinek csökkentése: Mivel a parlagfű zárt növénytakaró mellett nem fejlődik, kiszorítható jól fejlődő növényzet telepítésével, és fűmagvetéssel, gyep telepítésével.