Szüret idején

Szüret idején

A szüret ünnep. Az ültetés, kapálás, metszés és oltás hosszú és fáradalmas hónapjai után a szürettel elkezdődik a borkészítés ideje.

Hazánk szőlészeti és borászati hagyományai hosszú évszázadokra nyúlnak vissza. A szőlő és bor szeretete áthatja kultúránkat, irodalmunkat, mezőgazdaságunkat. A szüret szó eredetileg a szőlő borrá alakításának részfolyamatára, a szűrésre utal, de mai jelentése kiterjedt a többi gyümölcs betakarításának elnevezésére is.

 

A vidéki élet legnagyobb ünnepei közé tartozik a szüret A vidéki élet legnagyobb ünnepei közé tartozik a szüret
Szőlő-ős

A szőlő egyes fajai már 65 millió évvel ezelőtt megjelentek a Földön, azonban az eljegesedések hatására csak néhány nemzetség maradhatott fenn. A legendák szerint a szőlőkultúra őshazája Örményország, ugyanis az özönvíz után az Araráton kötött ki Noé bárkája. Noé itt szőlőt telepített, annak terméséből bort készített. Az i.e. 9. században Menua örmény király lányának a hegyoldalon volt egy teraszos szőlőskertje. Jerevánban egy barlangban találtak több ezer éves szőlőmagvakat. A magyar nép nyelvében már a Honfoglalás előtt megjelentek a szőlőtermeléssel kapcsolatos szavak. Az első írásos emléket 1061-ből találjuk. A középkorban már kialakult szőlőművelés folyt, melyet a hazánkba betelepülő, szőlőműveléshez jól értő népek tovább színesítettek.

Az étkezési szőlő

A szőlőt már őseink sem csupán borkészítésre használták, étkezési szerepe is nagy volt. A 12. században már ismerték a kecskecsöcsű fajtát, de később feljegyezték a gohér szőlőt és a romonyát is. A filoxéravész után új fajták jelentek meg, például a csabagyöngye, a szőlőskertek királynéja és a muskotály. A vastagabb héjú, erősebb csumájú fürtöket a téli napokra tették el. Az ún. „álló szőlőhöz” (elálló) a fürtöket, gyakran a venyigével együtt, már a szüret alatt külön gyűjtötték. Egyenként vagy csomóba kötve aggatták fel őket a pincében. Disznóöléskor, családi ünnepeken csemegeként fogyasztották, de beteglátogatásra is gyakran vittek egy-egy fürt szőlőt. Álló szőlőnek a fehér és kövidinkát, a romonyát és a kecskecsöcsűt részesítették előnyben. Manapság az otellót, az izabellát és a delawárit is elteszik.

 

Piros vagy fehér szőlőt is használhatunk, attól függően, melyik mutat jobban az ételben
Piros vagy fehér szőlőt is használhatunk, attól függően, melyik mutat jobban az ételben
Augusztus végétől decemberig szüret

Az első szüretek, természetesen az időjárási viszonyoktól függően, augusztus végén kezdődnek, amikor a korai érésű fajták termése eléri az adott bornak megfelelő cukor-sav arányt. Egyes termőterületeken és fajták esetében sokszor akár decemberig is elhúzódhat a szüret. A szüret megkezdésének idejét sok helyen a hatóságok vagy a földesúr határozta meg. Tilos volt a szüret előtt személyes fogyasztáson kívül szőlőt szedni, mivel ez csökkentette volna az adóként beszedett dézsmabor mennyiségét. A szüret első napja egyes területeken neves dátumokhoz kapcsolódik, Eger környékén szeptember 29. – Szent Mihály napja, Miskolc környékén október 18. – Lukács napja, a Dunántúlon október 15. – Szent Teréz napján. A Tokaj – hegyalján október 28. – Simon Júda, a szőlők védőszentjének napja jelentette a szüret kezdetét. Szüret idején bezártak az iskolák, szünetelt a bíráskodás és a katonák is szabadságot kaptak.

 

Régi szőlőprés, ma már ilyet nem nagyon használnak... Régi szőlőprés, ma már ilyet nem nagyon használnak…

A szüret régen is és napjainkban is a hajnali órákban kezdődött, hiszen a fürtök a leszedést követően azonnal erjedni kezdenek. A szüret estéjén zene és tánc, a szüreti szezon végén szüreti felvonulás és bál várt a munkában elfáradtakra. A nagyobb pincészetek és gazdaságok ma már elsősorban géppel szüretelnek, mivel a gyorsabb, higiénikusabb betakarítás magasabb minőségű bort eredményez, de a szüreti hagyományokat szerencsére minden tájegységünk őrzi és ápolja.

Forrás: www.mindmegette.hu