Kert a lelke mindennek…

Hogyan és mikor ültessünk?

A faültetés ideje ősszel levélhullástól a fagyok beálltáig, illetve tavasszal a fagyok elmúltától rügyfakadásig van.
Szabad gyökerű fáknál az őszi ültetés a legkedvezőbb, miután a facsemete eldobva leveleit téli álomba merült, akkor ültethetjük el legnagyobb megeredési valószínűséggel. Ilyenkor ugyanis télen gyökeresedik és tavaszra már újult erővel növekedhet, míg a tavaszi ültetésű fáknak nemcsak a gyökeresedésre, de a kihajtásra is rögtön energiát kell fordítaniuk. Ez olykor azt eredményezi, hogy a tavasszal ültetett szabad gyökeres fa kihajt, szépen megindul, majd váratlanul elpusztul. Ennek az az oka, hogy a begyökeresedés még nem történt meg viszont a levelek vízigényét a meglévő gyökérzet nem tudja biztosítani.
Manapság azonban a kertészetekben árusított fák többsége konténeres, vagy földlabdás, ezeket biztonsággal ültethetjük tavasszal is.
Akár szabadgyökerű, akár konténeres fákat ültetünk, az első év mindenképpen a gyökeresedéssel zajlik, ezért érdemes a fát megmetszeni, hogy túl sok lombja ne lehessen, ellenkező esetben nagyobb a veszélye, hogy nem képes megeredni. 
 
Az ültetés gyakorlata:
faultetes 
 
-Még a kis fáknak is 1m széles és 1m mély gödröt ások, mert ezzel fellazítom a földet. Utoljára a gödör alját is felásom, de a földet már nem emelem ki. A gödör aljába pihentetett trágyát vagy humuszt töltök. Gyümölcsfa esetén a majdani jó termést már most megalapozhatjuk azzal, hogy humuszban, pihentetett trágyában gazdag földkeveréket készítünk, melybe alginitet is keverünk.
A gödör aljára tölthetünk föld-trágya keveréket is melyhez a trágyát pihentetett ló, sertés, vagy marhatrágyából vesszük, azonban arra ügyeljünk, hogy ez ne érintkezhessen közvetlenül majd a gyökérzettel.
A gödörből kivett földet egyébként majd pont fordítva töltjük vissza, ami felül volt, az megy a gödör aljára, mert abban több a tápanyag. Szoktam dréncsövet is lefektetni, mellyel nyáron egy esetleges aszálykor tudom a fákat megfelelően öntözni amíg pár év alatt rendesen be nem gyökeresednek.
Dréncsőnek tökéletesen megfelel a villanyszerelő szaküzletekben vagy barkácsáruházakban kapható műanyag flexibilis (hajlítható) villanyvezeték köpenycső. A dréncsövet a gödör aljára, a gödör széle mentén körbe behajlítom, mindkét végét kivezetem egy ponton a föld fölé. A csövet előzőleg szeggel jópár helyen kilyukasztom.
Ezzel az eljárással a begyökeresedés egy-két évében illetve hosszú nyári csapadékmentes időszakokban is tudjuk locsolni a fát.
 
Az ültetendő facsemetéről leveszem a konténert és a gyökereket megmetszem, úgy, hogy a gyökérszálra merőlegesen legkisebb átmérőnél vágom, hogy a vágott felület kör alakú legyen.
Ha a gyökérzet összetekeredett a konténerbe, ez azt jelenti, hogy sokáig volt a növény megfelelőnél kisebb konténerbe.
Ilyenkor az összetekeredett részből is levágom a felesleget, azonban ügyelve, hogy maradjon jócskán gyökérzet.
Ha a gyökérzetből vágtunk érdemes a koronát is megmetszeni.
Általában egy fának akkora gyökérzete fejlődik a föld alatt, mint a fakorona nagysága a föld felett. Ha ez az arány túlságosan eltolódik, mondjuk sokkal nagyobb a koronája, akkor a növény elpusztulhat, ezen tudunk úgy segíteni, hogy ágakat is metszünk le róla.
Ha a facsemete jutazsákban volt, okvetlenül vegyük le róla az összefogó drótot, vagy műanyag spárgát.
Én le szoktam venni a jutazsákot is, hogy meg tudjam metszeni a gyökeret, valamit azért, hogy iszapolásnál rendesen be tudjon menni a föld a gyökerek közé. Van aki azonban zsákostól ülteti el, ami akkor beválik, ha a jutazsákban nem maradtak nagy légkamrák ültetés után, illetve a gyökérrendszer is megfelelő volt.
 
Miután a gödörbe belepakoltam a humuszkeveréket és dréncsövet is elhelyeztem, akkor az alsó humuszrétegre humusz-föld keverékből kupacot emelek, melyre majd állítom a fácskát.
Ezután föld-humusz keverékből, vagy szimplán a gödörből kivett földből töltök vissza, úgy, hogy egyik kézzel fogom a fát, másik kézzel lapátolok, ha éppen nincs segítség aki a fát tartja.
A porhanyós földet óvatosan szórom a gyökerek közé, a fát időnként megmozgatva, hogy a föld a gyökerek közé jusson.
Ügyeljünk azonban, hogy a fát ne húzzuk feljebb, illetve ne is temessük lejjebb, mint a faiskolában volt, és melynek helye jól látszik a fa törzsén. Miután a gyökérzetet kétharmad részéig visszatemettük, 1-2 vödör vizet öntünk a gödörbe, és megrázogatjuk a fát, hogy a gyökerek mentén jól beiszapolódjon. Ezután a maradék földet is visszatöltjük, ügyelve, hogy öntözéshez egy kis tálcát hagyjunk a fa tövénél.
Számítsuk bele, hogy a föld visszatöltés után taposással tömörítjük a fa tövét, ez s művelet kb. 5 cm-el fogja lentebb tolni a fánkat.
 
Ha véletlenül mélyre sikerült ültetnünk, akkor tölthetünk a fa tövébe nagyszemű kavicsot, hogy a levegő lejuthasson addig ameddig kell.
(Forrás: www.dolgaim.hu)

Kert a lelke mindennek….

Virághagymák ültetése

Amennyiben saját kertünkből korábban felszedett, vagy ajándékba kapott szaporítóképletet ültetünk, vizsgáljuk meg, hogy nincs-e rajtuk kártevőre, vagy kórokozóra utaló jel. A tárolt hagymákon leggyakrabban a fuzárium tüneteit tapasztalhatja, világosbarna, besüppedő foltok formájában. Komolyabb esetben a hagyma rothad. Az ilyen hagymát semmisítsük meg. Az egészséges virághagyma későbbi fuzárium-fertőzésének megakadályozása érdekében ültetés előtt a hagymát áztassuk egy órán át Fundazol 50 WP 0,2 %-os oldatába. Ez a kezelés (csávázás) más gombabetegségektől is megvédi a növényt.
A hagymás virágok az aprómorzsás szerkezetű, jó vízvezető képességű és tápanyagban gazdag talajt kedvelik. Kötött talajon dolgozzunk homokot, vagy tőzeget a talajba. Közvetlenül ültetés előtt ne adjunk szerves trágyát, helyette komposztfölddel dúsítsuk a talajt. Műtrágyát se használjunk ilyenkor.
A hagymákat úgy helyezzük a talajba, hogy átmérőjük kétszeresének megfelelő mélységbe kerüljenek. Ennek megfelelően a császárkorona hagymája kerül a legmélyebbre, 20 centiméterre. A kerti tulipánt, a jácintot és a nárciszt 10, a krókuszt 6, a kisvirágú tulipánt 8, az apró hagyásokat (hóvirág, fürtös gyöngyike, téltemető, stb.) 2-6 centiméter mélyen ültessük el. Jó hasznát vehetjük a hagymaültetőnek, amely két részből álló, acéllemezből hajlított kúpos cső, a két lemezfél rugós markolattal nyitható és zárható. Összezárt állapotban a földbe szúrjuk az eszközt a kívánt mélységig. Kiemeljük lemezek közé került a talajt, a lyukba csúcsával felfelé elhelyezzük a virághagymát, majd a kiemelt talajdarabot visszahelyezzük a hagymára, és a felszínét taposással tömörítjük.
Szebb látványt nyújtanak a tavaszi hagymás virágok, ha csoportosan ültetjük őket. A tulipánokat, nárciszokat, jácintokat 4-5-ös csoportokba, a kisebb hagymájúakat 10-15-ös csoportokba telepítsük. A csoportos ültetéshez, majd a nyári felszedéshez nyújt segítséget az ültetőkosár. Többféle méretben kapható, így egy gödör megásásával több virághagyma helyezhető el a talajban, és szedhető fel elnyílás után. Előnye még, hogy a kószapocoktól is megvédi a hagymákat, amelyek télen szívesen táplálkoznak vele.
Amennyiben vegyes évelőágyásba ültetjük a hagymákat, akkor azt azután tegyük, miután a többi (föld feletti résszel is rendelkező) növényt már eltelepítettük. Lehetőség szerint jelöljük meg a virághagymák helyét. A telepítést követően valamilyen takaróanyaggal, hullott lombbal, faaprítékkal kevert fűnyesedékkel borítsuk a talajfelszínt, hogy a hagymákat a komolyabb fagyoktól megóvjuk.

Kert a lelke mindennek….

Őszi teendők a kertben

Nyakunkon az ősz, fokozatosan rövidülnek a nappalok, egyre hűvösebb az idő. Hamarosan a tél is megjön. De miről kell a kertművelőnek ősszel gondoskodnia? Természetesen a télre való felkészülésről!

Ültetés és átültetés

Az ősz kiváló időpont az átültetésre, mivel a rendszeres esőknek köszönhetően a talajnak elégséges a nedvességtartalma. A föld még meleg a nyári és őszi naptól, így a növényeknek elegendő idejük van arra, hogy megtelepedjenek új helyükön, és új gyökereket fejlesszenek.

Ősszel nyugodt lelkiismerettel ültethetünk új növényeket is. A tél beköszönte előtt ez az utolsó lehetőségünk arra, hogy némi színt csempésszünk a kertbe. A rózsák számára például az ősz az ideális ültetési idő, még az első talaj menti fagyok előtt.

Hagymák ültetése

Ősszel elültethetjük a hagymákat is, hogy tavasszal örömünket leljük ragyogó színű virágaikban. A tavasz hírnökeit a megfelelő helyre kell ültetni ahhoz, hogy jól fejlődjenek és virágozzanak. Tavasszal a legjobb a friss, nedves talaj, míg nyáron, az alvó időszakban a száraz és porózus talaj is megfelel. A hagymákat magasságuk két-háromszorosának megfelelő mélységbe kell ültetni. A GARDENA virághagyma-ültető segítségével megfelelő szélességű és mélységű lyukat készíthetünk. Ebbe helyezzük bele a hagymát csúcsos végével felfelé, takarjuk be az ültetőben maradt földdel, és nyomkodjuk le.

Évelők, bokrok és cserjék visszavágása

Ha a cserjék sárgulásnak indulnak, lehajlanak az ágaik, vagy öregedni kezdenek, akkor ideje visszavágni őket. A növény ugyanis ilyenkor visszaszívja nedveit a gyökereibe. Ha nem vágjuk vissza, elhalhat.

A bokrokat és cserjéket körülbelül a méretük negyedére kell visszavágni. Ez persze a bokor vagy cserje fajtájától függhet. Általában további információt találhatunk a növény címkéjén, illetve érdeklődhetünk a helyi kertészeti központban.

Sövény visszavágása

A sövényeket utoljára ősszel kell visszavágni, hogy megelőzzük a korhadást a nedvesség felgyülemlése esetén. A lombos sövényeket csak annyira vágjuk vissza, hogy ne keletkezzenek lyukak, mivel ezek a tél során nem nőnek be, és a sövény csupasznak tűnik majd. A lehullott faleveleket is el kell távolítani a sövényről, mivel az egyébként nem jut elegendő friss levegőhöz és napfényhez, és korhadásnak indulhat.

Gyep

A téli nedvesség, az alacsony hőmérséklet és a gyenge napfény rossz hatással van a gyepre. A gyepnek ezért a hideg időszak kezdete előtt némi TLC-re és „kényeztetésre” van szüksége. Az ősszel lehullott leveleket rendszeresen el kell távolítani a gyepről. A gyepen hagyott levelek elveszik a fényt, így száraz, barna foltok alakulhatnak ki, és beindulhat a mohásodás. Utoljára november eleje környékén kell füvet nyírni. Ilyenkor ne nyírjuk a füvet 5 cm-nél rövidebbre, mivel a hosszabb fű jobban tudja hasznosítani a napfényt. A gyep így a gyomok és a moha támadásának is jobban ellenáll.

Őszi gyeptrágya alkalmazása is javasolt. Az őszi trágyákra jellemző az alacsony nitrogéntartalom és a magas káliumtartalom. A megnövelt káliummennyiség megerősíti a füvet, és javítja ellenálló képességét a faggyal szemben. Ősszel ne használjunk hagyományos gyeptrágyákat, mivel ezek magas nitrogéntartalma miatt gyorsabban nő a fű, és így érzékenyebbé válik a faggyal szemben.

Az első fagy előtt természetesen további kisebb munkákat is el kell végezni:

• Az ágyásokat, a rózsákat és az egyéb fagyérzékeny növényeket takarjuk le rőzsével vagy levelekkel, illetve burkoljuk buborékfóliába vagy hasonlóba.

• A nyári hagymákat (pl. dália) ássuk ki, és helyezzük jól levegőző ládában a pincébe.

• A cserepes növényeket vigyük be, vagy tegyük őket védett helyre.

• Kapcsoljuk ki a vízcsatlakozásokat, és eresszük le a vizet a csapokból és az öntözőeszközökből, nehogy kárt tegyen bennük a fagy.

• Szereljük le a tószivattyúkat, és szükség esetén telepítsünk jegesedésgátló szivattyút.

A téli időszakban a kertművelők pihentető szünetet tarthatnak a kertészkedésben. De vigyázat: nem telik bele hosszú idő, és ismét el lehet kezdeni a munkát!

Forrás: www.gardena.com

 

Kert a lelke mindennek…

Jön az ősz:

tennivalók a kertben

A tavaszt ősszel kell előkészíteni – mondták a régi, tapasztalt gazdák. És valóban, az ősz beköszönte nem jelenti azt, hogy ezután nem találunk munkát a kertben.

A  veteményeskertben hozzá kell látni a kiürült ágyások kötött talajának felásásához. Arra kell törekednünk, hogy minél mélyebben lazítsuk fel a talajt a gyomok irtása, a csapadékvíz tárolása és a kedvező talajállapot céljából. A hantokat nem kell elegyengetni, a téli fagyok szétomlasztják a rögöket.

A vályog- és agyagtalajú kertekben a közeljövőben kell felásni a gyümölcsfák alját, a virágágyak talaját is. A homoktalajú kertekben hagyjuk ezt a munkát tavaszra, nehogy a téli szelek a fellazított és fedetlenül maradt homokot elhordják.

A szép pázsit minden kertkedvelő embernek a szeme fénye! A tavasztól őszig gyakran öntözött és rendszeresen nyírott gyep igen sok tápanyagot használt fel. A többéves gyepek talaja megtömődött, helyenként a gyomok, a mohák is elszaporodtak benne és az értékes pázsitfüvek tápanyaghiányban szenvednek. Ezért most fontos feladat a talaj fellazítása. Erre a célra kiváló eszközök állnak rendelkezésre, amelyek éles kései meghasogatják a földet, kihúzzák a mohát és a gyomokat.

Ha ezt a munkát elvégeztük, kerül sor a gyep trágyázására. Erre a legalkalmasabb az apró, érett szarvasmarhatrágya, a dúsított komposzt, illetve a gombakomposzt. Ha vegyes műtrágyát használunk, akkor arra törekedjünk, hogy négyzetméterenként 5-6 dekát szórjunk ki a frissen lenyírt gyepre!

 

Kert a lelke mindennek….

Pár héttel ezelőtt még a sok eső okozott gondot kertünkbe ám most újra itt a 35-40 fokos hőség. Nézzük, hogyan védjük növényeinket a perzselő napsugaraktól.A sok eső feláztatta kertünk talaját ám amilyen gyorsan jött olyan gyorsan el is tűnik a csapadék a talajból így a hirtelen beállt hőségben növényeink szomjaznak. Talán kicsit jobban meg is viseli őket a sok eső után ez a hőség és szárasság így érdemes még jobban odafigyelni a kert és növények öntözésére.Ebben az időszakban nagyon fontos hogy kertünket csak kora reggel vagy késő este locsoljuk, mert ha napközben a forró napsugarak hatása közben kezdjük, el kertünket öntözni kiégetjük a leveleket. Lehetőleg a vizet mindig a növény töve köré a földre locsoljuk a legjobb módszer az áztatásos öntözés.

Ha azt látjuk, hogy növényeink túl gyorsan száradnak ki és már nem tudunk lépést tartani a hőséggel vásároljunk szakboltban fenyőkérget vagy más néven mulcsot és szórjuk be a növények körüli talajt kb. 1-1,5 cm vastagon ezzel az anyaggal. A mulcs meggátolja a talaj kiszáradását így nedvesen tartja a gyökereket és a gyomok kitörését is nagyban gátolja.

Nyáron, amikor kertünket locsoljuk, legyen szó dísznövényről, zöldségről vagy más kerti növényről figyeljünk oda arra, hogy ne 5 percig locsoljuk a növényeket naponta, inkább öntözzük két vagy háromnaponta, de akkor jó alaposan, hogy a víz a mélyebb rétegekbe is eljusson. Hiszen ha csak a felső réteget itatjuk át vízzel az szinte egy fél órán belül elpárolog és a növény mélyebben fekvő gyökere már nem is jut vízhez.

Ne felejtsük el a füvet is gyakrabban öntözni ebben a hőségben és a kertben vagy szabadban tartott szobanövényeinket egy árnyékos részbe menekíteni, hiszen ők nem bírják az erős nyári tűző napsütést.

A vízhiány jele lehet a növényeknél a kókadozó lefelé hajló levelek, és ezek sárgulása vagy  barnás elszíneződése. A perzseléses napégés jele a levelek barna foltokban történő elszíneződése.

A szobanövények kiszáradása ellen használhatunk agyag granulátumot is, amely hasonlóan a mulcshoz megakadályozza a föld és a gyökerek kiszáradását.

Forrás: www.viragcenter.hu