Tavaszi teendők a kertben

Metszés

Először mindig a sérült, beteg, korhadt vagy száraz ágakat kell eltávolítanunk. Ezt követően a befelé növő, egymást keresztező ágakat kell tőből lemetszenünk. A továbbiakban lényeges szem előtt tartani, milyen célt is szolgál a növény.

Ha sövényt akarunk alakítani, feszítsünk ki egy vagy több madzagot, ez jelzi majd a növény falait. A formát tekintve, jobban kedvez a növénynek ha alul szélesebb, és felfele keskenyebb. Alulról felfelé haladva vágjuk le a határvonalon átnyúló ágakat.

buxus_3

Ha az egyedül álló növényt szeretnénk formázni, távolítsuk el az esztétikailag nem megfelelő helyen növő ágakat. A metszésnél olyan rügy felett vágjuk le a vesszőt vagy gallyat, amely az általunk kívánt irányba néz.Az ágak lehajtásával, lekötözésével is befolyásolhatjuk az új vesszők növekedésének irányát. Ezek mindig a függőleges felé növekednek, tehát minél vízszintesebb a tartóág, annál nagyobb szöget zár majd be vele a vessző, viszont a vízszinteshez közeledve csökken a hajtások erőssége is. A növény magasságát korlátozhatjuk, ha oldalelágazásra vágjuk vissza. Ezáltal a növény inkább terebélyesedik, magassága kevésbé növekszik.

rózsametszés

Ha a virág, gyümölcs a fontos, a rügyek között válogassunk. Ritkítsuk a fák, bokrok külső felét, hogy a korona belső része is kapjon elegendő fényt. Így szebb lesz a virágzás, egyenletesen érnek be a gyümölcsök. A korona alakítására vonatkozó fenti szabályok itt is helytállók, de inkább a termésképződésre, mit a szép alakra helyezzük a hangsúlyt.Mivel az erős metszés inkább növekedésre, mint termésképzésre készteti a fát, a termővesszőket kíméljük, és ha elöregednek, inkább ifjítsuk a fát.A metszésnél azt tartsuk szem előtt, hogy egyenletes legyen a virág- és hajtásrügyek eloszlása. A koronából kifelé álló rügyre metsszük vissza a gallyakat. Gondoljunk arra, hogy a vízszinteshez közelebbi helyzetben lévő ágakon általában több a termőrügy, ezért a függőleges ágakat távolítsuk el, vagy a metszéssel próbáljunk vízszintesebb ágakat nevelni.

A metszést mindig a rügy fölött, megfelelő szögben és magasságban kell elvégezni, hogy a hajtások ne befelé nőjenek, érdemes a kifelé álló rügy felett elvégezni a metszést. Az oldalra és lefelé tartó nyúlványokat el kell távolítani, hasonlóképpen az egymást keresztező, befelé növő ágakkal, amiket tőből kell kimetszeni. A díszfák és cserjék metszése egyszerűbb feladat, kivéve, ha nem művészi formák kialakítása a cél. Kora tavasszal azokat a fajokat kell megmetszeni, amelyek a virágaikat a hajtásképződés végén, nyáron illetve az ősz folyamán hozzák. Az egyéves vesszők közül az erősebbeket 4-6, a gyengébbeket 2-3 rügyre kell visszavágni. Nagyon fontos a levágott nyesedék eltávolítása és elégetése, mert az esetleges beteg részekből szétszóródhat a spóra, az a kert további fertőzését okozhatja. A nyesedéket érdemes elégetni, eltüzelni, ha ez nem megoldható, kertészeti hulladékok eltávolítására specializálódott céget kell megbízni. A metszést a permetezés előtt kell elvégezni.

Általános érvényű szabályok a metszéshez, amelyeket mindig tartsunk szem előtt:

    • Mindig a vesszők végén vagy a metszés alatt lévő rügyek hajtanak ki legerősebben.
    • Minél erősebben metszünk vissza egy vesszőt, annál erőteljesebben hajt ki:
      • gyenge metszés (a vessző felső 1/3-át távolítjuk el): a vágáshoz közeli néhány rügy kihajt, az alsók alvó állapotba kerülnek. Ez általában a növény szinten tartására jó.
      • középerős metszés (a vessző felét távolítjuk el): szinte minden rügy kihajt, de az ággyűrűhöz közeledve egyre kisebb hajtásokat produkálva. Ezzel lehet magas termőképességen, fiatalon tartani a növényt.
      • erős metszés: (a vessző 2/3-át távolítjuk el): minden megmaradt rügy kihajt, és erőteljes növekedést produkál. Ezzel lehet fiatalítani a növényt.
  • Amennyiben egy ágat véglegesen el akarunk távolítani (pl. ritkításnál), mindig tőből vágjuk ki. Ügyeljünk rá, hogy lehetőleg ne hagyjunk csonkot, mert az beszárad és fertőzések forrása lehet.
  • A megközelítőleg függőleges vesszőket ferdén vágjuk le, különben a vágás felületén összegyűlik a nedvesség, ez pedig betegségekhez, rothadáshoz vezethet.
  • A vágás a rügy felett kezdődjön, és a rüggyel ellentétes oldal felé lejtsen.
  • Minden növénynek megvan az optimális metszési ideje, általánosságban a következőket kövessük:
    • Sövények: A lényeg, az, hogy a sövény mindig megtartsa a kívánt formát, így a nyírás gyakorisága elsősorban a növekedés ütemétől függ. A gyorsan növő fajokat tavasz végén és nyár végén metsszük meg, míg a lassabban nővőket elegendő évente egyszer, nyáron fazonra igazítani.
    • Nyáron virágzó bokrok: A júniusban vagy később virágozó növényeket soroljuk ide. A virágrügyek a friss hajtásokon fejlődnek. Tél végén, még a hajtások növekedése előtt metsszük őket.
    • Tavasszal virágzó bokrok: Ezek kora tavasszal, gyakran a lombfakadás előtt virágoznak, így a virágrügyek az előző évi hajtásokon fejlődnek ki. A tél végén nem szabad őket metszeni! Elvirágzás után távolítsuk el a felesleges hajtásokat.
    • Gyümölcsfák, gyümölcstermő cserjék: Két, eltérő időszakról beszélhetünk:
      • Fás metszés: A fagyok elmúltával, de még rügyfakadás előtt, a vegetációs időszakban végzett metszés. Sajnos ez általában elég rövid időt (maximum egy hónapot) jelent, ezért nem szabad halogatni. A növény szempontjából ez a kedvezőbb, ilyenkor mi is könnyebben átlátjuk a koronát.
      • Zöldmetszés: nyár közepétől végzett metszés. A hajtásnövekedés a következő tavasszal általában kisebb, ami kedvezhet a termésnek, és nyáron a sebek is könnyebben gyógyulnak. Ezért főleg az érzékenyebb fáknál (pl. őszibarack) végzik. Augusztus végéig azonban be kell fejezni, mert a fának fel kell készülnie a téli nyugalmi időszakra.
  • A levágott ágakat nem érdemes kidobni vagy a kert végében elégetni! Ha van vegyes tüzelésű kályhánk, kandallónk, cserépkályhánk, a nyesedékből kiváló gyújtós lehet, vagy akár komposztálhatjuk is az alaposan összeaprított faanyagot.

Figyelmeztetések

  • Mindig éles, a kezünkbe jól illő eszközöket használjunk. Ezek egyrészt biztonságosabbak, másrészt az életlen szerszám roncsolja a növényt.
  • A vastagabb ágakat három lépésben vágjuk le: először fűrésszel vágjuk be az ág alsó harmadát, majd felülről fűrészeljük le az ágat, végül a megmaradó csonkot fűrészeljük le minél közelebb az elágazáshoz (a régi mondás szerint addig nem jó, amíg rá lehet akasztani a kalapot). Így megelőzhetjük az ág lehasadását, ami nagy sebfelülettel jár.
  • Nem csak azt az ágat tilos lefűrészelni, amelyiken állunk, hanem azt is, ami közvetlenül a fejünk felett van!
  • Metszeni csak akkor szabad, ha a hőmérséklet nem csökken -5°C alá, különben a seben keresztül a fa fagykárt szenved. A csonthéjasok (például a barack) érzékenyebb a fagykárra, ezeket mindig csak fagymentes időben metsszük.
  • Számos növény speciális metszési módot igényel, ezért például a szőlő vagy a rózsa metszése előtt nézz utána alaposan a fajspecifikus szabályoknak.

Sebkezelés

 A metszést követően szükségszerű a sebkezelés, vagyis a nagyobb metszlapokat – minimum a gally méretű részek vágási felületét (3cm fölött) – az egyes kórokozók, gombák, baktériumok elől le kell zári.  (A lezárt metszlap ellenére a rejtett rügyekből el tud indulni a növény). Sebkezelés esetén fontos a megfelelő anyagválasztás, ellenkező esetben mérgezés, fertőzés lehet a vége a sebkezelés vége.

images

Kora tavaszi lemosó permetezés

A tavaszi lemosópermetezést rügyfakadásig kell elvégezni, amíg még nyugalomban van a növény. A lemosópermet célja, hogy a törzsek, ágak és vesszők felületén, valamint a kéregrepedésekben telelő kártevők és kórokozók elpusztuljanak, csökkentve így a növények fertőzöttségét, a kártételi veszélyt. A permetezés célszerű a metszést követően elvégezni, ekkor ugyanis a sebek is lezárhatók, fertőtleníthetők. Permetezés előtt célszerű a törzsek, ágak kérgét kéregkaparóval vagy drótkefével átdörzsölni, hogy a repedésekben meghúzódó kórokozók a felszínre kerüljenek. Amennyiben kicsúsztunk az időből, és kimaradt a kora tavaszi lemosó permetezés, helyette a hagyományos permetezést kell elvégezni. A megfelelő szer kiválasztását mindenképpen szakemberre kell bízni, hatékonyan ugyanis csak így lehet védekezni a kór-és kártevők ellen.

Növényágyások lazítása

Az ágyások lazítása két célból szükséges, a megművelt földbe a víz könnyebben bejut, az öntözővíz egyenletesen oszlik el és szívódik fel (vízpazarlás minimálisra csökkenthető), másodsorban pedig a fellazított ágyásokban a gyökerek könnyebben lélegeznek. A lazítás több fázisra osztható, első és legfontosabb a gyomirtás, amire számtalan megoldást, módszert fejlesztettek ki. A megfelelő módszer kiválasztása előtt érdemes figyelembe venni, milyen gyommal van dolgunk. Vannak ugyanis kétszikű, egyéves egyszikű és széles levelű kétszikű gyomok (százszorszép, útifű, cickafark).b158ae0a2e68652544c8439f53e906301348228967_300x300

Szakboltokban az engedélyezett szerek közül lehet választani, de érdemes növényvédő szakember véleményét is kikérni. A szerek óriási választékban kaphatók, szinte minden igényre találunk megfelelőt.

Műtrágyázás

A műtrágyák egyik fő szezonja a tavaszi időszak, amikor olyan fontos tápanyagokhoz juttatjuk a növényt, mint a nitrogen, foszfor, kálium vagy olyan nyomelemek, mint a vas, a cink vagy a kálcium. A műtrágya – típusától függően – vagy gyökéren vagy levélen keresztül adagolható. Az előbbi technika hosszú, utóbbi gyors, de rövid ideig ható tápanyagellátást biztosít. A megfelelő műtrágya kiválasztását bízzuk szakemberre!

Források:

hogyankell.hu

gazigazito.hu(kep)

hir.cc(kep)